Húsz éve hunyt el Kiss Elemér – emlékkonferencia Csíkszeredában
Kincsek egy évszázados kupacban
Sokáig úgy hittük, hogy Bolyai Jánosról, az abszolút és a nemeuklideszi geometria felfedezőjéről már mindent tudunk. A Marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtárban őrzött mintegy 14 000 oldalnyi kéziratot nemzedékek forgatták, a közvélemény mégis a „párbajhős”, a meg nem értett, magányos geométer képét őrizte.
Az 1990-es években egy csendes, szívós algebrista változtatott ezen. Kiss Elemér öt év alatt háromszor olvasta végig a teljes hagyatékot: kibetűzte a sárguló lapokat, a magyar, latin és német nyelvű, gót betűs jegyzeteket, s megfejtette Bolyai saját alkotású jelrendszerét. Munkája nyomán kiderült: A Tér abszolút igaz tudományának szerzője nemcsak a párhuzamosok évezredes problémáját oldotta meg, hanem kiváló algebrista és számelméleti kutató is volt.
Menaságtól Csíksomlyóig
Kiss Elemér Csíkmenaságon töltötte gyermekéveit, s a csíki táj, az itteni emberek és hagyományok egész életére meghatározták. Az akkori Csíkszeredai Római-katolikus Főgimnáziumban – a mai Márton Áron Főgimnáziumban – érettségizett. Nem véletlen tehát, hogy húsz évvel halála után egykori iskolája falai között emlékezünk rá.
Diákként részt vett a kommunista hatalomváltás előtti utolsó szabad csíksomlyói búcsún, ahol ő vihette a Labarumot, a búcsús körmenet egyik legfőbb jelképét. A Labarum vitele nagy megtiszteltetés volt, és ma akár jelképesnek is tekinthetjük: a fiatal menasági fiú már akkor terhet és felelősséget vállalt közösségéért.
A tanulás, majd a tanári pálya Marosvásárhelyre szólította, de sosem szakadt el szülőföldjétől. Amíg egészsége engedte, minden évben hazajött Menaságra, hogy halottak napján gyertyát gyújtson szülei sírjánál. A családi fotók is a Hargitán kiránduló Kiss Elemért mutatják feleségével, Ágnessel és fiaival, Péterrel és Leventével.
Az egyik vele készült interjúban a felfedezés örömét is csíki képpel írta le. Bartók Bélát idézte fel, aki Csíkországban hallotta meg először az Este a székelyeknél dallamát. Neki – mondta- a „száraz” tételek felismerése jelentette ugyanezt: egy először hallott, csodaszép dallamot.
Bolyai új arca
Kiss Elemér évtizedekig algebrát tanított. Tanított a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban – saját szavaival: Bolyai Farkas egyik utóda volt a katedrán –, a Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán, majd a Petru Maior Egyetem és a Sapientia EMTE professzora lett. Kutatásai Bolyai Farkas algebrai munkáival kezdődtek, s innen jutott el a fiú kézirataihoz.
Először az algebrai egyenletek megoldhatóságára vonatkozó jegyzeteket kereste. Kimutatta, hogy Bolyai János „nyomról nyomra követve” megtalálta Ruffini bizonyításának hibáit, és Abel és Galois munkásságát nem ismerve maga is eljutott a Ruffini–Abel-tételig. Ezután egyre-másra kerültek elő a számelméleti jegyzetek:
- Bolyai az elsők között kérdőjelezte meg a kis Fermat-tétel fordítottját, és megtalálta a legkisebb álprímet, a 341-et.
- Felfedezte azt a tételt, amelyet ma Jeans-tétel néven tanítanak, pedig Jeans csak negyven évvel Bolyai halála után tette közzé.
- Gausstól függetlenül kidolgozta a komplex egészek aritmetikáját.
- Fermat úgynevezett karácsonyi tételére két oldalon négyféle bizonyítást küldött apjának, miközben Euler bizonyítása 55 oldalas volt.
- Egyik gondolatmenete pontosan megegyezik Erdős Pál száz évvel későbbi, 1949-es ötletével.
Eredményeit szaklapokban, idegen nyelven és a Természet Világa hasábjain is közzétette, összefoglaló könyve pedig magyarul és angolul is megjelent. Munkájának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Az általa feltárt Bolyai már nem a megkeseredett, magányos ember, hanem az új eredményeket kitartóan kereső, szellemileg gazdag gondolkodó.
Emlékezés ott, ahonnan indult
A Kiss Elemér Emlékkonferencia 2026. november 5-én, csütörtökön lesz, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben (MTNE) 25. jubileumi fórumának részeként, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Sapientia EMTE és a Márton Áron Főgimnázium közreműködésével. A nap két helyszínen zajlik: előbb Csíkmenaságon, ahol a gyermekkora telt, azután abban az iskolában, ahol érettségizett.
Csíkmenaság, Kiss Elemér emlékplakettjének megkoszorúzása
- 14:00 – Indulás a Sapientia Egyetem parkolójából a Csíkmenasági Általános Iskolába
- 14:30 – Az iskola falán lévő emlékplakett megkoszorúzása
Emlékkonferencia a Márton Áron Főgimnáziumban (Csíkszereda, Márton Áron u. 80., konferenciaterem, a volt menza)
- 17:00 – Megnyitó: Zsombori Gabriella, a MÁG igazgatónője
- 17:10 – Oláh-Gál Róbert üdvözli a résztvevőket
- 17:15 – Történelmi arcképcsarnok: Bolyai János – 25 perces film, amely Kiss Elemérről is szép portrét rajzol
- 17:45 – Simon József matematikatanár: Emlékeim Kiss Elemérről, a volt Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola tanáráról
- 18:00 – Egykori tanítványok hozzászólásai
- 18:20 – Kása Zoltán: Megemlékezés Kiss Elemérről
- 18:40 – Oláh-Gál Róbert: Kiss Elemérrel végzett közös Bolyai-kutatásaink
- 19:00 – Zárszó és koszorúzás a MÁG dísztermében
Szeretettel hívunk minden érdeklődőt: egykori tanítványokat, kollégákat, matematikatanárokat és diákokat, menaságiakat és szeredaiakat. Kiss Elemér példája azt üzeni, hogy a csíki faluból induló fiú kitartással és alázattal a magyar tudomány kiválóságai közé emelkedhet.
Oláh-Gál Róbert
Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt a II. Mentális Egészség és Egészségfejlesztés Konferenciára, amely 2026. november 6-án, 10 órától kerül megrendezésre a Marosvásárhelyi Karon.
2026. november 5-én Csíkmenaságon és Csíkszeredában emlékeznek dr. Kiss Elemér matematikusra, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjára, aki húsz éve hunyt el.
Szombaton, október 24-én került sor a TERMOSZ – Természettudományok Oktatásmódszertani Szemléjére a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán. A két plenáris előadást, kerekasztal-beszélgetéseket, szekcióüléseket, műhelymunkákat és poszterszekciót kínáló rendezvényre mintegy kétszáz pedagógus jelentkezett.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából 2026. október 30-án konferenciát szervez a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsváron.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem négy munkatársa vett részt a 12. Környezettudományi és Technológiai Nemzetközi Konferencián, amelyet a bosznia-hercegovinai Szarajevóban rendeztek meg.
A Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara 2026. november 12–13-án nyolcadik alkalommal szervezi meg a Trans-Linguistica nemzetközi tudományos konferenciát, amely idén az alkalmazott nyelvészet és a szociokulturális megközelítések kérdésköreit állítja középpontba.
A hagyományos erdélyi magyar tánckultúra tudományos reprezentációi a 21. században címmel szervez kétnapos tudományos rendezvényt a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara 2026. október 23–24-én, az MTA 200 – Sapientia 25 rendezvénysorozat keretében.
Ismét a Sapientia EMTE vendége lesz dr. Rafał Smoczyński, a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Társadalomtudományi Intézetének főmunkatársa, aki kétnapos, angol nyelvű nyílt előadássorozatot tart a Csíkszeredai Karon.
A Szent Anna-tó ökológiai állapotáról és az invazív ezüstkárász elszaporodásáról készített riportot a TVR Magyar Adása, amelyben egyetemünk docense, dr. Máthé István is megszólalt.
A világ legnagyobb ismert pókhálórendszerének tavalyi felfedezése után újabb tudományos eredmény született a görög–albán határon található Kén-barlang kutatásából.
A kutatás első eredményeit a 2026. október 8-án megszervezett MATURANDUS-konferencián mutatták be. A Székelyhon beszámolója.
A konferenciára 2026. október 16–17-én kerül sor.
2026. október 8-án a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán kerül sor a Maturandus-konferenciára.
A növények molekuláris stresszválaszába és a legújabb növénybiológiai kutatásokba nyerhettek betekintést hallgatóink és oktatóink szeptember 23-án, amikor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói látogattak el egyetemünk Sepsiszentgyörgyi Karára.
A projekt általános célkitűzése az iskolai keretek közötti és önkormányzati ifjúsági részvételi formák értékalapú fejlesztése a Kárpát-medencében (Magyarország, Felvidék, Erdély), a mai fiatalokkal foglalkozó szakemberek (pedagógusok, ifjúsági referensek) leginkább indokolt problémáira reagálva: fiatalok megszólítása, bevonása.
2026. május 5-8. között került megrendezésre az „Oktatási Világpolgárok: Nemzetközi Szemlélet a Tanító- és Tanárképzésben – OKTAV” című projekt keretében a Nemzetközi tavasz címet viselő képzésre az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen.
A Sapientia EMTE Tanárképző Intézete május 4. és 8. között vendégül látta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Műszaki Pedagógia Tanszékéről érkező 11 fős delegációt.
Június 11–12. között szakmai látogatáson voltunk Cipruson az Erasmus+ EduCarpathia projekt keretében, amelynek során a nicosiai Casa College látott vendégül bennünket.
Az EduCarpathia második projekttalálkozójának a Sapientia EMTE adott otthont 2026. szeptember 4–5. között: a kolozsvári Bocskai-házban találkoztak az intézmények képviselői.
A TERMOSZ egy egynapos szakmai konferencia, amelyet 2026. október 24-én rendezünk meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kampuszán. A regisztráció 2026. szeptember 18. és október 2. között zajlik.
Bár a tudósok sejtetik, hogy a faj ragadozó, élőben még senki sem látta őket táplálkozni.
Idén jubileumi, huszadik alkalommal került sor a Kárpát-medence Ásványvizei – Nemzetközi Tudományos Konferenciára, amelynek 2026. augusztus 27–28. között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara adott otthont, a Biomérnöki Tanszék és az Élelmiszertudományi Tanszék közös szervezésében.
A napilap Gergely Orsolyával, a Sapientia EMTE egyetemi docensével, a RE-FEM projekt romániai vezetőjével készített interjút a női vállalkozók pandémia utáni helyzetét vizsgáló nemzetközi kutatásról.
Október elején Sevillában rendezték meg a RE-FEM nemzetközi Erasmus+ projekt záróeseményét, amely a női vállalkozások támogatására és a vállalkozói reziliencia erősítésére összpontosított.
Máthé István több mint húsz éve foglalkozik a Székelyföldön fogyasztott ásványvizek mikrobiológiai vizsgálatával.
A vizsgálat egy mintegy 111 ezer egyedből álló pókkolóniát ír le, és első alkalommal dokumentálja a két érintett faj közös koloniális viselkedését. A kutatás eredményei a Subterranean Biology című tudományos folyóiratban jelentek meg.
A nemzetközi szakmai szervezet a doktori iskola mellett az egyetem intermediális kutatásainak többéves hagyományát, kutatóközpontját, nemzetközi konferenciáit és tudományos kiadványait is kiemeli.
Lőrincz Annamária, a Sapientia EMTE oktatója kutatói pályájának kezdetéről, a TDK és OTDK szerepéről, valamint arról beszél, hogyan válik a hallgató a doktori képzés során az új tudás létrehozójává.
Milyen akadályokkal találkoznak a nők a tudományos pályán? Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatója kutatásai alapján beszél a női kutatói életutakról, az előmenetel nehézségeiről és a család–karrier egyensúlyáról adott interjút a Hargita Népének.
Urák István arachnológus, a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Karának oktatója a világ legnagyobb ismert pókhálójának vizsgálatáról, a különleges barlangi pókkolóniáról és saját kutatói pályájáról beszélt a Kolozsvári Rádióban.
Previous page Next page