Sikeres volt a TERMOSZ konferencia - Kutatás – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Kétszáz pedagógus gyűlt össze az első marosvásárhelyi TERMOSZ-konferencián

Szombaton, október 24-én került sor a TERMOSZ – Természettudományok Oktatásmódszertani Szemléjére a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán. A hazai magyar pedagógusok – főként természettudományokat oktató tanárok és tanítók nagyszámú jelentkezése a szervezők várakozásait is felülmúlta: a két plenáris előadást, kerekasztal-beszélgetéseket, szekcióüléseket, műhelymunkákat és poszterszekciót kínáló rendezvényre mintegy kétszáz pedagógus jelentkezett. A szekcióüléseken a pedagógusok gyakorlati módszereket mutattak be egymásnak közérthetően, amely alapján bárki könnyen alkalmazhatja azokat a saját osztályában.

Alulról építkező kezdeményezés

Benedek Klára, a Kertészmérnöki szak tanszékvezetője és Domokos József, a Marosvásárhelyi Kar dékánja köszöntötte a résztvevőket a rendezvény megnyitóján szombat reggel. A dékán kifejtette, az általános iskolai és középiskolai pedagógusok munkája az egyetemekre jelentkező hallgatókkal teljesedik be, hiszen ide jönnek azok a diákok, akik magyar nyelven műszaki képzésben szeretnének részt venni Székelyföldön.

Antal Levente Mihály tanfelügyelő-helyettes szerint az esemény legfontosabb üzenete az alulról építkezés: a TERMOSZ nem felülről előírt program, a terem mégis megtelt. A pedagógusoktól induló kezdeményezések a legértékesebbek, mert a legfontosabb kérdésekre keresik a választ.

A konferencia ötlete Joó Borbála erdőszentgyörgyi biológiatanártól származik. A főszervező köszöntőjében elmondta: sok pedagógus nem tudja, milyen értéket képvisel, és mit adhatna át kollégáinak, ha lenne rá mód, továbbá kiemelte, a konferencia célja az is, hogy növelje a pedagógusok önbizalmát, és biztatást adjon nekik a sok kritika és lehúzás közepette.

Digitális oktatás: alapműveltség nélkül nincs digitális műveltség

Az első plenáris előadó, Pöltl Ákos, az Ifjúságkutató Intézet családbiztonsági szakértője a technológia tanulásban betöltött szerepéről beszélt. Rámutatott: a profitorientált nagyvállalatok érdeke a felhasználók figyelmének megtartása, ezért akarják, hogy a gyerekek minél több időt töltsenek a képernyő előtt. Hangsúlyozta a gondolkodási képességet 14 éves korig kell megalapozni, és csak erre érdemes ráépíteni a technológiát. Kiemelte azt is, hogy a gépeknek nincsenek biológiai folyamataik, így a tanár és diák között kialakuló empátia és kötődés meghatározó a tanulásban.

Nagy Róbert, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adjunktusa, oktatáskutató az embereszményről és iskolaképről beszélt a digitalizmus korában, bemutatta, hogyan digitalizálható hatékonyan az oktatás a diákok javára. Kiemelte, hogy alapkompetenciák nélkül digitális kompetencia sem létezik, és nem az eszközök a döntőek, hiszen azok gyorsan elavulnak, hanem a pedagógusok hozzáállása.

Gyakorlati műhelyek, környezettudatos szervezés

A szekcióüléseken a pedagógusok közérthető, azonnal alkalmazható módszereket mutattak be. A műhelyek között szerepelt a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatása, az élőlényekkel kapcsolatos foglalkozások, a GeoGebra, a LEGO robotika, a mesterséges intelligencia, az ivóvízvizsgálat és a Zöld Hét, de kerekasztal-beszélgetést tartottak többek között az új líceumi tantervekről is.

A szervezők a környezettudatosságra is figyeltek: minden résztvevő saját csészét kapott ajándékba, amelybe a kávét és a teát töltötték.

A konferenciát a Philotea Klub Egyesület, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara valamint a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Oktatási, nevelési és pszichológiai szakbizottsága szervezte. Az esemény partnerszervezetei a Maros Megyei Tanfelügyelőség, a Maros Megyei Pedagógusok Háza, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az EDUnium Egyesület és a kolozsvári Apáthy István Egyesület.